Szeptember 22. Hétfő

Ma mindenki őrült volt. Voltak akik a verseny miatt, voltak akik csak úgy. Egész nap Ricsit éltették az 1. helyezett miatt. Nem elég, hogy mindenki rajta lógott az az a-s liba. Ella, és Alexa ma kontkrétan a nyakukon lógtak a fiúknak. Mátén Alexa, Ricsin Ella. Mi csak Szörnyellának hívjuk a háta mögött. Köszönöm sors, nagyobbat nem tudnál belém rúgni?
Meg is kaptam a választ. Délután Ella elhívta mozizni. De nem csak ők mennek. Alexa is elhívta Mátét, és ez dupla randi!
Dinával egyszerre dőltünk az ágyba, és kezdtünk bőgni. Már vagy egy órája bőgtünk, amikor megszólaltam.
- Bo-holdog-nahak kehe-leneh lehennünk...
- Ah-ha. Ihi-gaha-zad va-han.
Erősen letöröltem a könnyeimet, és felültem az ágyamban.
- Gyere, menjünk nézzünk filmeket! Hozunk csokit, popit, meg zsepit! Na? Szerintem tök jó lesz...
- Oké - csillant fel könnyes szeme. - Rendben. De viszem a macit is. Olyan cuki.
Pizsiben, egy halom kajával léptünk be a társalgó film nézős részébe. Kicsit sem néztek hülyének, kisírt, dagadt szemekkel, egy csomó popcorn-nal, csokival, két százas zsepivel, és DVD-vel járkáló lányt. És az egyiknél ráadásul plüss maci is volt.
Már megnéztünk egy filmet, amikor a csajok is benyitottak. Elöl Hella, mögötte Mary, egy pár takarót fogva, és Léna kanalakkal.
- Fagyi nélkül nem jó sírni - mosolygott, és előhúzott a háta mögül három doboz fagyit.
- Köszi.
Adtak egy-egy takarót, és ők felültek a kanapéra, mi meg maradtunk a földön. Tudom milyen Hella. Ő nem szereti az ilyen sírós, és romantikus filmeket, de a barátokért megnézi. Ideadták a két kisebb jég krémet, és kanalakat, és elkezdtünk még egy filmet.

jelenet a filmből

A fiúk nyitottak be, amikor a főszereplő csókolózik az esőben a sráccal, akibe szerelmes. Itt már mind sírtunk. Igen, Hella is. A fiúk összenéztek.
- Maradhattok - szólt Mary.
- Inkább nem - közölték.
- De kellenek valakik, akiknek tudunk sírni a vállán... - zokogott Léni.
- Rendben - néztek össze fájdalmas arccal. Leültek a kanapéra, mellénk meg a két fiú, akik miatt most itt vagyunk.
Lent volt egy tál popi, meg két tábla csoki, amit meg is ettünk. A fiúkat - illemből - megkínáltuk, de nem kértek. A harmadik film volt az, amit inkább nem kellett volna megnézni. Két barátnőről szólt, akik szerelmesek a suli két legmenőbb pasijába. A két legmenőbb csajjal randiznak, és összejön nekik a dolog, és szerelmesek lesznek. A film végén a "10 évvel később" résznél meg a gyerekeiket viszik közösen a suliba.
- Ahad-jatohok zsehe-pihit - fordultam hátra a csók jelentnél. Nem volt erőm nézni.
- Nektek nihincs? - könnyezett Héli.
- Elfohogyott.
Végül talált D, és adott. A filmnek vége lett (kicsit örültem), és hirtelen megszólalt Oli.
- Jó, ez nagyon szép volt. Most kell egy ölelés. Aztán meg a lejátszóba egy jó kis horror bosszúból. Életemben nem szenvedtem ennyi ideig.
Minden lány szúrósan nézett rá. Voltak akiknél a könnyek is közrejátszottak.
- Nemáár. Ilyen romantikus, és tragikus film után ilyen hülyeséget néznétek?
- Igen - bólogattak.
- Ne csináljátok már! - néztem rájuk. - Nektek ilyen hozzáálással sose lesz barátnőtök. Nem láttátok, vagy figyeltetek egyáltalán a filmre? Ha most látjátok, hogy egy ilyen film után összetörtünk, képzeljetek bele, min ment át a két lány. Bárkivel megeshet, és ti most láttátok a lányok szemszögéből is a történteket. Igen rossz lehet olyanokat szeretni, akik nem vesznek észre, ráadásul más is szereti az illetőt. De ha filmezni akartok, én maradok, hátha elmegy a szomorúságom a sztori miatt.
Dina felnézett rám, és elmosolyodott. Még a macit szorongatta, és tovább bámult maga elé, mosolyogva. A lányok közül Hella volt az, aki elkezdett helyeselni, Léni megint elkezdett könnyezni a történet hatására. Mary csak vigyorgott rám, olyan büszkeség-félével a szemében.
- Igaza van Kingának... - szólalt meg... Levi. Mind meglepődtünk. Senki sem gúnyolta ki, mert tényleg így volt.
- Köszönöm, ő megértette a mondanivalómat.
Végül beraktak valami filmet, amit egy ideig néztem, de valahogy sikerült elaludnom.